Ercsi város

Adatok

Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Fejér megye
Kistérség: Ercsi kistérség
Lakosság: 8406 fő
Terület: 65.31 km²
Népsűrűség: 128,71 fő/km²
Rang: város
Körzet hívó: 25

Fekvése

A megye északkeleti részén, a Duna partján fekszik.

Közlekedés

A Budapest – Pécs vasútvonal mellett fekszik. Elővárosi vonatok kötik össze Budapesttel és Pusztaszabolccsal.

A város a 6-os elsőrendű főút mentén terül el, amelyre Kajászó – Martonvásár felől egy mellékút kapcsolódik. Sűrű autóbusz összeköttetésben áll Budapesttel, Martonvásárral és Dunaújvárossal.

A településnél komp is működik a Dunán, amely Szigetújfaluval köti össze a várost.

Története

A Duna közelsége már az újkőkorban vándorlási útvonal részévé tette. Kisebb település volt itt a bronzkorban és a római korban is.

Első említése 1037-ből való a bakonybéli apátság alapítóleveléből. Ekkor I. István javadalmaként szerepelt az Ercsi halászat. A faluban magánalapítású bencés kolostor is működött. A település a továbbiakban is jelentős a környéken, de a térség vezető szerepét mégis Martonvásár látta el.

1526-ban a Duna mentén Buda felé tartó törökök feldúlták a falut, de elnéptelenedése csak a 16. század második felében zajlódott. Az 1620-as évektől kezdve – a török uralom lazulásával –, jobb megélhetést kereső délszlávok kezdték benépesíteni a nagyrészt elhagyott falut, amely 1636-ban mezővárosként ismeretes, 1686-ban pedig végleg megszabadult muzulmán uraitól.

Ercsi a továbbiakban sokat gyarapodott, elsősorban népesség tekintetében, mivel a környék valódi központja Adony lett. 1689-ben ortodox kolostor, 1767-ben római katolikus templom létesült a településen. A 18. század vége felé a Mezőföld többi területéhez hasonlóan Ercsi körül is majorságok alakultak, ám a település ettől függetlenedve élt, egyre nagyobb számban jelentek meg iparosok és kereskedők itt. Végül 1800-ban kapta meg a mezővárosi rangot.

A céhes ipar mellett hamarosan megjelentek a nagyobb üzemek is. Az 1830-as években a Lilien-birtokon szesz- és likőrgyár létesült, amely később cukorgyártással is foglalkozott. Nem sokkal később Eötvös Ignác birtokán is burgonyacukor és keményítőgyár kezdte működését. Dunai kikötője pedig a kereskedelem fontos színhelye volt. Azonban a mezőváros középkorias szerkezete, de a nagybirtokosok se tettek komolyabb fejlődést lehetővé Ercsiben. Lakosai nagyrészt magyar nemzetiségűek, kisebbségben délszlávok, németek, szlovák, zsidók és cigányok voltak.

A vasúthoz (Budapest – Pécs vonal) 1882-ben csatlakozott a település, azonban csak az 1910-es évek hozott nagyobb változást Ercsi életében. 1912-ben épült meg Közép-Európa sokáig legkorszerűbb cukorgyára a vasútállomás közelében, amely azonban nagyrészt csak idénymunkát biztosított.

A II. világháború után a településszerkezet nagyban átalakult. A cukorgyárat 1948-ban államosították, a nagybirtokokon kisparaszti földek, majd Tsz jött létre, illetve 1950-ben a Honvédség egy pontonos-hidász dandárja alakult meg itt.

A főváros közelsége sok embert csábított az ingázásra, ám lakosságszáma nem fogyott, mivel több közintézmény is nyílt a településen, amely 1970-ben nagyközségi, 2000-ben pedig városi rangot kapott.

Gazdaság

Mezőgazdasága fejlett. Elsősorban a gabona-, kukorica-, cukorrépa- és napraforgótermesztésre alapszik. Az élelmiszeripar is jellemző, 1998-ig jelentős cukorgyártás is folyt. Kisebb könnyűipari létesítmények működnek a kialakított Ipari Parkban.

Fő megélhetési forrása a szolgáltatás és kereskedelem, amelynek a város nagy átmenő forgalma és regionális központi jellege egyaránt kedvez. A városban működő parti szűrésű kutak látnak el ivóvízzel kilenc települést (Ercsi, Gárdony, Székesfehérvár, Velence, Iváncsa, Besnyő, Beloiannisz, Százhalombatta, Dunaújváros).

Kultúra, oktatás, sport

A településen óvoda és több általános iskola is működik. Utóbbiak gyógypedagógiai és zeneiskolai részleggel. A városban az Eötvös József Művelődési Ház a legjelentősebb kulturális intézmény színházteremmel és 22000 kötetes könyvtárral.

A városi Sportcsarnok küzdőtérrel és úszómedencével várja a sportolni vágyókat.

Nevezetességei

Római katolikus templom

Római katolikus templom és plébánia (barokk)
Eötvös József kápolna és Obeliszk
Eötvös József Emlékmúzeum
Nepomuki Szent János szobor

Híres emberek

Itt töltötte gyermekéveit, és itt van eltemetve br. Eötvös József
Itt született 1950. november 26-án Maros Zoltán animációs rendező.
Itt született 1951. szeptember 27-én Baczakó Péter olimpiai bajnok súlyemelő.

Lásd még

Ercsi kistérség

Következő községek

További községek